A pontosság, ami elérhető!?

A mai világbana pontosság elérése igen egyszerűen egy modern rádiókontrollos, vagy

G.P.S. Vezérlésű órával ami 10,000 év alatt talán összeszed 1 másodpercet.

Ezzel vége is lehetne a gondolatnak, de a mai vásárlók nem így gondolkoznak.

Ha valaki sok-sok pénzt kifizet egy mechanikus órára, akkor azt várja tőle, hogy egy hónap alatt szinte ne legyen rajta eltérés. Ezt a mechanikus technika nem tudja,de quartz óra igen.

De miért nem tudja, pontosabban miért nem szabad elvárni tőle?

A válasz kicsit bonyolultabb minthogy egy mondatban megválaszoljuk, de kb. az hogy a világegyetemben minden mozgásban van, és minden mindennel kölcsönhatásban van. Tehát míg egy quartz órában az effektív időmérés az elektronikában történik, mégpedig a quartz kristály rezgésszámát ami gyárilag beállított 32,768 Hz, ami állandóan feleződik és így 15 lépcső után 1 másodperc impulzus kiadásával a másodperc mutató ugrik egyet. Így a quartz óránál még a mechanikai kopások sem lépnek fel, ezért lehet műanyag kerekeket használni ,mert nincs erő és a gördülési tulajdonságaik is jobbak, és nem utolsó sorban olcsóbb és egyszerűbb az előállításuk.

Ezzel szemben a mechanikus óránál a rugóban tárolt energiát egy kerékrendszeren keresztül eljuttatjuk a szabályzó részhez miközben a körkörös mozgását átalakítjuk jobbra-balra mozgássá, majd visszaalakítjuk lendületté és körkörös mozgássá.

Ezért ennél a működésnél vannak veszteségek a fogjátékok, a súrlódás, és még az olajozás miatt is.

Itt kérdezhetnénk, hogy miért nem használnak erősebb rugót? Minden szerkezetnek van egy optimalizált fő rugó erőssége. Ha alá megyünk gyenge az erő, ami a szabályzóhoz eljut, ha erős, akkor megnő a súrlódási tényező és az alkatrészek jobban fognak kopni. Ezért próbálkoznak már régóta a hajtórugó erejének optimalizálásával, és hogy kiküszöböljék a teljesen felhúzott állapotban lévő extra rugóerő pluszt, vagy a lejárathoz közeli rugóerő mínuszt. Régen ezt a máltai keresztel próbálták orvosolni, mostanság a rugó formájának kialakításával és a különböző anyagok használatával kompenzálni. Még mindig az egyik legjobb megoldás, ezen technikák együttes alkalmazása, egy automata órában, ahol „normális” használat mellett közel a teljes rugóerő rendelkezésre áll. Azért csak közel, mert az automata órákban csúszófékes megoldást alkalmaznak, aminek három előnye is van.

  1. A rugó sosincs túlfeszítve, ezért nem ad végállásban plusz erőt a szerkezetnek.
  2. Nem tud túlhúzni az automatika nem kell külön bonyolult mechanizmus, hogy leoldja az automatikát.
  3. Szinte teljesen megszűnnek a rugótörések

Itt persze érdemes megemlíteni a rugóház kidolgozását, és csapágyazását is. A jobb erőátvitel érdekében a rugóházba is követ tesznek, amiben a rugómag forog (nagyon ritka) és a csapágylemezbe is. Az igazán a rugóház csapágya a működő, mert a hídban lévő csapágy „csak” felhúzás közben működik, és persze tartó és támasztó szerepe is van.

Távolságban be kell fejeznie a működést. Ezért a gyárak többsége 250′ felett már jónak mondja a lengésszöget.

Persze ez lehet kevesebb is 200-230′-ig olyan óráknál aminek más a lengésszöge, a billegő mérete, hajszálrugó erőssége.

Ne higgyük azt hogy az óra diagnosztikai és szabályzó gépek látják ezt a lengésszöget. Ők a mikrofon által vett jelekből bonyolult számítássokkal saccolják meg ezt a viszonyszámot. Mikor tanuló voltam a vekker óráknál lehetett látni a vezető kő, vagy stift meddig mozog és abból számoltuk a szögeket. (Köszönöm Farkas Misi tanár úrnak, hogy megmutatta).

Tehát ,ha van egy igazán jó és precíz energia tárolónk, akkor jöhet a kerékrendszer.

Itt nincsenek nagy csodák, mert a mai átlagosan elfogadott tételek szerint a rugóház teljesen felhúzott állapotából a lejártig 4,5 5 fordulatot tesz meg. Ez persze kb. 36-45 óra járástartaléknál és egy rugóház esetén értendő.

Innen a rugóház fogszáma és fordulata megadja a többi kerék fogszámát is. Nem olyan nagy a mérnökök szabadsága. Ugyebár itt van a perc, a segédkerék, a másodperckerék, és a gátkerék. Ezen kerekek precíz kimunkálása sokat segít a sima egyenletes futásban. Emellett a csapágyazásnak is nagy szerepe van! A csapágyazás kiképzése és típusa különböző lehet. Van a sima csapágyazás, itt használhatnak réz, bronz, acél, vagy rubin(ipari) perselyeket. Természetesen a jobb minőségű anyagok a jobb minőségű órákban vannak. Itt a levegőjátékok nagysága befolyásolhatja, hogy az óra mennyire érzékeny a pozíciós eltérésekre. Ennél kifinomultabb a fedőköves vagy ami még jobb az incablockos kialakítás. Ez azért jobb, mert szabályozza a levegőjátékot, és kisebb a súrlódási ellenállása. És kevesebb olajat igényel, amit jobban hasznosít, és meg is őrzi. Egy jó kerékrendszer és egy jó energiatároló kipróbálásakor, a teljesen fesztelenített szerkezetbe belehúzunk, akkor a kerékrendszer annyi energiát visz át, hogy a rugó lejáratakor a kerékrendszer a saját lendületét használva tovább forog, majd megáll, és visszapörög.

Eljutottunk a gátszerkezethez, és a szabályozó részhez.

Ezen a területen a legjobban tetten érhető az evolúció! Kezdve a visszatérő gátszerkezetekkel, azután az első karórákban használt henger gátszerkezet, majd a stiftes járat végül a ma is leggyakrabban használt szabad svájci horgony gátszerkezet, és ennek továbbfejlesztett verziói mint például a co-axial.

Itt is nagyon lényeges az anyaghasználat, és a precizitás, hogy minél kisebb súrlódással a lehető leggyorsabban a legnagyobb erőt adjon át a billegőnek.

És el is értünk a szabályozó részhez, ami több részből épül fel.

  1. Csapágyazás
  2. Billegő tengely
  3. Billegő kerék
  4. Plató
  5. Hajszálrugó
  6. Kompasz

A 2.3.4.5. pontokat együttesen komplettnek hívjuk.

A billegő működésének egyik „mérőszáma” a lengésszáma, a másik a lengésszöge.

A lengésszám függ (amire gyártották) a gátkerék fogszámától, és a hajszálrugó erősségétől. A lengésszám a ma használt órákban a leggyakrabban a 21600, és a 28800 de vannak különleges szerkezetek, melyek 36000 lengésszámot használnak (Pl: Seiko, Zenith).

És elértünk a lengésszöghöz! A vevők többsége erre kíváncsi, de nem tudja ,hogy mit jelent. A lengésszög a billegő vezetőkövének a horgony erőátadási pontja és a visszatérési pontja (ahonnan visszafelé leng) közötti kör kerület fokban kifejezve.

Tehát: egy teljes kör az 360′ tehát ennyit nem foroghat a billegő. Mivel a horgony az erő átadás után szabadon marad, kb.15′-ot elvesz a 360-ból Tehát ha nem akarja az óra hogy „visszaverjen” tehát hátulról beleütközzön a horgonyba akkor biztonságos.

Írta:Hegedűs Péter(órás)